Elhangzott a Kármelita Családi Napon, 2020. aug. 1-jén. Összeállította: Mária Magdolna nővér.

 

A legutóbbi formációs napon foglalkozott a közösségünk a csend témájával, és az Evangéliumokban megtalálható csendre figyeltünk. Négy csoportot alkottunk, tehát volt a Máté-csoport, a Márk-csoport, a Lukács-csoport és a János-csoport. Mindannyian előre magunkban dolgoztunk, majd az adott csoportban közzétettük a talált kincseket, végül pedig ezeket egy-egy szóvivő képviselte és megosztotta a közösséggel. Természetesen most nem tudok minden meglátást felhozni, csak egy-egy megosztással próbálom érzékeltetni lelki utunkat.

 

MÁTÉ EVANGÉLIUMÁBAN: az eseményekben megjelenő csend rajzolódott ki nagyvonalakban, a Szentháromságos jelenlétben.

  1. A Szentlélek csendje az előtörténetben
  2. Jézus tanítása a csendről a hegyi beszédben:
    • oktatás a helyes beszédről
    • intés a diszkrét cselekedetekre
    • az imában való szószaporítás ellen

Intés a hallgatásra gyógyulások esetén.

  1. Az Atya csendje — kétszer halljuk csak szólni: Jézus megkeresztelkedésekor és Színeváltozásakor. “Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok.” (Mt 3, 17 és 17,5)

 

MÁRK EVANGÉLIUMÁBAN:  Két szempontot emelek ki:

  1. Jézus csendje, hallgatása:
    • a pusztában, a küldetésre való előkészületben /1. fej.
    • a szélviharban /aludt/4. fej.
    • a hegyen imádkozva /6. fej.
    • a tengeren járva, majd a szelet lecsendesítve /6 fej.
    • a templomkincstár előtt ülve /12. fej.
    • a Főtanács előtt és Pilátus előtt /14. és 15. fej.
    • a halálakor / 15. fej.
  1.  Az ember Istenre figyelésének csendje, Isten szavának meghallása – Példabeszéd a magvetőről:
    • „Halljátok…”(Mk 4,3)
    • „Figyeljetek arra, amit hallotok”(Mk 4, 24)
    • „Akinek füle van a hallásra, hallja meg” (Mk 4,9)
    • „Nektek adatott tudni az Isten országának titkát” (Mk 4,11)
    • „A jó földbe vetett magok pedig azok, akik az igét meghallják, befogadják és termést hoznak…” (Mk 4,20)

 

LUKÁCS EVANGÉLIUMÁBAN: Szintén két szempont, itt az éjszakára meg a nappalra figyelve:

Az éjszaka csendje mint a nagy események csendje:

    • a születésben – a Szó csendben születik
    • az imádság csendje mint az Atyával való közösség csendje
    • feltámadás csendje

A nappal csendje a kapcsolatokban, találkozásokban, odaadottságban:

    • Betlehemben csendben szemlélik a Gyermeket a pólyában
    • a 12 éves Jézus hallgatja a tanítókat a templomban
    • a puszta magányában a küzdelem és megpróbáltatások csendje
    • Jézus odafigyelő, benső ismerettel hallgató csendje / végig nézett rajtuk és tanítványaira nézett /
    • a ráhagyatkozás és a bizalom csendje
    • a Kereszt csendje

 

JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN:  Kiindulási pontként megnéztük a csend szót az Újszövetségi fogalmak szótárában, s a következőket találtuk:

  • galéné – fénylőt, ragyogót jelent első sorban, aztán jelenti azt a fénylő ragyogó időt, amelyben nincs szél és nyugodt, csendes a tenger; jelenti tehát a fizikai világ csendjét, a háborgó vihar ellentétét.
  • szigé – hallgatást jelent, a külső csendet, amely mellett a belső lehet zaklatott.
  • hészükhia – a belső gondtalanságot, megnyugvást, tehát a lélek belső csendjét jelenti

 

Ennek fényében nagyon sok fajta csendet találtunk az evangéliumban, például:

Átlépés csendje, Békesség csendje, Beteljesedés csendje, Csalódottság csendje, Engedelmesség csendje, Fizikai csend,  Gyűlölet csendje,  Kímélet csendje,  Kudarc csendje, Küldetés csendje, Hivatás csendje, Igazság csendje, Igazságtalanság csendje, Megajándékozottság csendje,  Menekülés csendje, Oltalom csendje, Rejtély csendje, Remény csendje, Reménytelenség csendje, Részvét csendje, Szabadság csendje, Szelídség csendje, Szenvedés csendje, Szükségszerűség csendje, Teremtés csendje, Tett / Rejtettség csendje, Végső önátadás csendje, Alázat csendje, Bizalom csendje, Félelem csendje, Győzelem csendje, Hitetlenség csendje, Jelenlét csendje, Magány csendje, Szeretet csendje, Elutasítottság csendje, Hit csendje, Önátadás csendje, Értetlenség csendje;  Jézus csendje…

Bővebben megemlítek pár szempontot ebből a felsorolásból :

  • Jézus csendje:
    • Jézus nem mond meg mindent mindenkinek. Még azoknak sem, akikre tartozik. (1, 35- 51)
    • Nem fedi fel kilétét. (2,1-12)
    • Nem tisztázza magát, önmaga létét csend fedi be. (2,13- 22)
    • Nem bízta rájuk magát, tudta mi lakik az emberben. (2, 23- 25)
    • A kinyilatkoztatásban rejtőző csend – tanítás, de rejtélyek maradnak. (3, 1- 15)
    • Csendben végbemenő események. (3.16- 21)

  • megajándékozottság csendje (17, 1 – 8) “A tanítást, amit kaptam tőled, továbbadtam nekik. El is fogadták, s ezzel valóban elismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem.”
  • oltalom csendje: (17,9 – 19) “Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól.”
  • hivatás csendje (1,32) Jézusra rászáll a Szentlélek és rajta marad – Jézus nem bizonygatja, hogy Ő az, akit várnak.
  • az ima csendje (8, 1–11) Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön.
  • értetlenség csendje (8, 31–59) Miért nem értitek a beszédemet? Azért, mert nem vagytok képesek meghallani a szavamat.
  • hit csendje (4,43-54) Az ember hitt Jézus szavának, amelyet hozzá intézett, és elindult haza. Útközben elé jöttek szolgái és jelentették, hogy él a fia – nem zaklatta tovább Jézust.
  • elutasítás csendje (6, 22–65) „Hadd lássuk, milyen csodajelet viszel végbe! Akkor majd hiszünk neked.” –  “de vannak közöttetek, akik nem hisznek”
  • békesség csendje (7,37 – 39) Aki hisz bennem: belsejéből, az Írás szava szerint, élő víz folyói fakadnak. Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek.
  • győzelem csendje (20,1 – 10) Látta és hitt.  Eddig ugyanis nem értették az Írást, amely szerint föl kellett támadnia a halálból.