Lelkigyakorlatok 2022-ben

 

 

 

Életünk húsvétjai

Lelkigyakorlat szerzetesnőknek

 

Betelt! Várólistára lehet még jelentkezni.

A lelkigyakorlat vezetője: Jeges Mirjam kármelita nővér

Igény esetén egyéni lelki kísérést biztosítunk: Pietrzak Mariola Sacré Coeur nővér

Időpont: 2022. július 20-27.

Mik életünk tartópillérei és forrásai? Személyes és közösségi életünkben mit kezdünk a megpróbáltatással,  a mindennapi kis halálokkkal, a gyásszal,  az Isten csendjével és a feltámadás agóniájával és örömével? 

Jelentkezés és további tudnivalók »

 

 

Jézusi gyaloglás – Gyaloglás Jézussal lelkigyakorlat

Betelt! Várólistára lehet még jelentkezni.

Időpont: 2022. augusztus 10-14.

A lelkigyakorlat 2022. augusztus 10-én 17 órakor kezdődik és 2022. augusztus 14-én 14 óráig tart.

Helyszín: a Sacré Couer nővérek által működtetett Lelkigyakorlatos Ház a Mecsekben, amely Mánfa és Magyarszék között helyezkedik el.

Kísérők: Molnár Renáta Cor-Way® alapító, életmódtréner, Sacré Couer nővérek

Korosztály: 20-85 éveseknek

Szentmisére Magyarszékre a Kármelita nővérek kápolnájába megyünk.

Jelentkezés: maranathahaz@gmail.com

Ez az új típusú lelkigyakorlat az imádkozást a mozgással, a lelket a testtel kapcsolja össze. Bevezet a szemlélődésbe, a Szív imájába és a mozgáskultúrába a nordic walking alapjainak elsajátításával. A Jézusi gyaloglás lelkigyakorlata szentmisét is tartalmaz.

Bővebben:

LELKIGYAKORLATOK A MARANATHA HÁZBAN »

 

 

A Jelenések könyve

 

 

Időpont: október 7-9. péntektől vasárnapig

A lelkigyakorlat vezetője: Gáncs Péter evangélikus püspök

 

Apokalipszis – egymásra nyíló ég és föld!

Az Újszövetség egyetlen prófétai könyve “valóságvágyunkra” (látni a Láthatatlant!) kínál választ.

Nem kevesebbet ígér, mint hogy “Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják ezeket a prófétai szavakat, és meg is tartják, ami bennük meg van írva, mert közel a pillanat.” (Jel 1, 3)

A lelkigyakorlaton a Jelenések könyvébe kapnak bevezetést a résztvevők az első hat fejezet közös feldolgozásával.

 

Jelentkezés és további tudnivalók »

 

Lectio Divina

A Szentírás imádságos olvasása

 

Időpont: November 24-26., Csütörtöktől szombatig

A lelkigyakorlat vezetője: Nyúl Viktor atya

 

Az Egyház a Szentírás imádságos olvasására, a lectio divinára hív mindenkit. A lectio divina képes föltárni a hívő előtt Isten Szavának kincstárát, de a találkozást is létre tudja hozni Krisztussal, az élő isteni Szóval. Ez a Szentírásnak imádságos megközelítési formája, melyet az első századoktól alkalmaz az Egyház (pl. sivatagi atyák, Szent Benedek), igen gyümölcsöző olvasási módja tehát a Bibliának.

A lectio divina főbb állomásai: 1. A szöveg figyelmes, csendes olvasása (lectio), hogy annak szó szerinti üzenetét megértsük. 2. Elmélkedés (meditatio): mit mond nekünk a bibliai szöveg? 3. Szemlélődés (contemplatio): a szentírási szakasznak mint Isten ajándékának szemlélése, átélése és ünneplése. 4. Imádság (oratio): személyes válasz az Úr szavára; 5. Megosztás (condivisio): a szövegben felfedezett örömhír megosztása, továbbadása másoknak. 6. Cselekvés (actio): Isten elolvasott, átelmélkedett, megünnepelt szavának tettekre váltása életünkben, ami megtérésre ösztönöz. A lelkigyakorlat a Lectio divina módszerébe nyújt bevezetést.

 

Jelentkezés és további tudnivalók »

 

 


A lelkigyakorlatok a mindennapok forgatagától való tudatos eltávolodás, visszavonulás napjai, hogy az élet hullámhegyei és völgyei közepette a lényeges után kutassunk, a „forráshoz”, a „középponthoz” visszatérjünk, keresztény hitünknek új irányultságot adjunk.
A magyarszéki Kármelben a kármelita lelkigyakorlat formájára épülő lelkigyakorlatokat nyújtunk, melynek kialakulása a XVII. századra nyúlik vissza. A lelkigyakorlat vezetője a szigorúan betartandó csend légkörében előadásokat tart, egyéni elmélkedéshez, imához támpontokat, ún. impulzusokat ad. A külső csend azért fontos, mert segíti a belső csendet, mely fontos feltétele, hogy oda tudjunk hallgatni arra, amit az „igazság Lelke” (Jn 16,13) az egyes ember jelenlegi élethelyzetében – talán már régóta – sugallani akar. Az „odahallgatás” a legfontosabb „tevékenység” ezekben a napokban, amikor életünknek új irányultságot szeretnénk adni.

A kármelita lelkigyakorlat egyik jellegzetessége, hogy itt a résztvevőket nem kísérjük lelkibeszélgetésekkel. (Természetesen, ha kérik, van rá lehetőség.) Tudatosan törekedni kell arra, hogy Isten legyen a tulajdonképpeni beszélgetőtársunk. Azt gyakoroljuk be ezáltal, hogy a felnőtt és érett hitélet csak akkor lehetséges, ha az ember megtanul gondjaival, kérdéseivel, problémáival egyedül maradni, és mindazt, ami a jelenben foglalkoztatja, imája „témájává” teszi. Istennél kibeszéli magát, s az Ő hangjára odafigyel. A lelkigyakorlat mindenekelőtt erről szól.

A Szentmisén, az előadásokon, és a csendben elköltött étkezéseken kívül nincs más kötött program. A lelkigyakorlatozók bekapcsolódhatnak közösségünk liturgikus imáiba, mivel a közös Isten-dicséret hatékonyan segíti az egyéni imát.

Mindenki a maga módján használhatja fel az imára és elmélkedésre szánt időt, ahol a pihenésnek, a sétának, a természet szemlélésének is jó, ha helyet adunk. Az a fontos, hogy mindeközben ápoljuk a kapcsolatot Ővele, Akit Jézus úgy nevez, hogy „Abba, kedves Atya”, Aki életünk mindennapjaiban így szól hozzánk: „Én vagyok, aki itt vagyok Veled” (vö. Kiv 3,14).

Megérkezni – maradni – elmenni. Ezekkel a szavakkal lehetne kifejezni a lelkigyakorlatok három szakaszát. Az első szakaszban fontos, hogy megérkezzünk a csendbe, a munkahelyi és családi élet hétköznapjainak forgatagából belső nyugalomra jussunk és fokozatosan, amennyire ez lehetséges, elindítsuk a személyes lelkigyakorlat folyamatát. Amikor ez beindul, már elég sokat elmélkedtünk és imádkoztunk, következik a második szakasz – a maradni. A tapasztalat azt mutatja, amikor a gondolatok kissé elnyugodnak, miután imaszándékait Isten elé vitte az ember, akkor lesz fogékony az újra, és lassanként az ember már nem annyira beszélő, mint inkább odahallgató lesz Isten előtt. Az utolsó szakaszban, de még a csend légkörében, a menni lesz a meghatározó jelszó. Ez azt jelenti, hogy nem csak úgy egyszerűen távozunk a lelkigyakorlat csendjéből, hanem tudatosan visszatérünk arra a helyre, ahová Isten állított. A legfontosabb, amit magunkkal kell vinnünk, nem a jó elhatározásaink, hanem az újonnan begyakorolt „kettesben lenni Istennel”, aki „Velünk az Isten”.

 

 

ELZA – Együttműködés Lelkigyakorlatos és Zarándokházak Között: