Sivatag és manna

Lelkiségi írások

A Kármel missziója

 Egy kármelita nővér vallomása az imáról

Ha Isten föltárja előttünk a szemlélődés kapuját az imában, egy új világba lépünk. Ezzel a látható világ más dimenzióba kerül. Ami régen fontos volt, most már nem az, és ami korábban nem számított, most lényegessé válik.

    Amikor a belső imában szeretek és szeretve vagyok, akkor lépek be igazán a világba. Isten és az én személyes kapcsolatom – bár a legintimebb valóság – többé már nem „magánügy”. Az imában kitárul a szívem és kitágul, minden ember belefér gondjával és örömével.

Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök atya homíliája Erzsébet nővér örökfogadalmán

Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök atya homíliája Erzsébet nővér örökfogadalmán

 Isten és ember találkozása

 A szentírási szakaszok (Bölcs 7,7-14; Róm 8,14-17.26-27; Jn 4,5-15a) megérintettek bennünket, mint ahogy ez a rövid liturgikus párbeszéd is. Elhangzott a Szentírás tanítása a bölcsességről, az istengyermekségről, a szabadságról, Isten Lelkéről és Jézus Krisztusról, mint az üdvösség forrásáról. És elhangzott ez a párbeszéd az ember szándékáról: kész befogadni ezt az Istentől akart üdvösséget, azon az úton, módon, a legszemélyesebben, ahogyan az Úr ezt készíti.

Cristina Kaufmann: Kirekesztettség és karácsony

Kármelita nővérként egy stabilan megépített, tágas, napos kolostorban élek, ahol nagy a kert és jó a levegő. A szobámban minden megvan, ami szükséges, ablakomon át reggelente fény és friss levegő árad, esténként pedig kellemes, hűs levegő és a varázslatos éjszaka nyugalma. Közösségben élek nővéreimmel, akik gyöngéden szeretnek engem, megosztjuk egymással az imát, a munkát, és biztonságos, rendezett életünk nyugodt és derűs boldogságát. Közösségünket a környékbeliek is befogadták, szeretnek bennünket, és mi is sokakat támogatunk.

             Ilyen helyzetben mit mondhatnék én a kirekesztettségről és a karácsonyról? Nem csengene az hamisan, nem tűnne irreálisnak, idegennek vagy akár sértőnek?

Filokália, a titkos élet Krisztusban I.

Imrényi Tibor atya válogatása

Márk, az Aszkéta tanítása

 Életrajz

           Márk, az Aszkéta, Aranyszájú Szent János tanítványa, a híres egyiptomi atyák sorába tartozik. Életéről nem sokat tudunk. Palladius, a Historia Lausiaca XXI. fejezetében úgy emlékezik rá, mint aki személyesen meglátogatta, és látta, hogyan él. Csöndes, szelíd természetű volt, igen alázatos, és fiatal kora óta szerette a Szentírást tanulmányozni. Fennmaradt róla, hogy kívülről megtanulta az Ó- és az Újszövetséget. A 400-as évek elején halt meg.

          Isten kegyelme, az Egyiptomi Szent Antal tanítványai között való forgolódás, a Szentírás tanulmányozása és a gazdag élettapasztalat a lelki élet egyik legnagyobb ismerőjévé és mesterévé avatták.

Filokália, a titkos élet Krisztusban II.

Imrényi Tibor atya válogatása

Márk, az Aszkéta tanítása

 

 Miért környékez meg bennünket gyakran az irigység azokkal szemben, akiknek jól megy a sora?

            Lám, a bűnösnek mindene megvan, a kereszténynek pedig „semmi sem jut"!

 Olvassuk el a 73. zsoltárt, amely biztos vigasztalás és egyben intelem a hívő ember számára.

           "Milyen jó az Isten az igazakhoz, azokhoz, akik tiszta szívűek!

Szűz Mária Kánában

 Fulton Sheenvolt érsek (New York, St. Patrik Katedrális) mesélte a következő történetet. Mindig nagy bizalommal viseltetett Szűz Mária iránt. Pappá szentelésének 10. évfordulóján éppen továbbképzésen vett részt Franciaországban. Elhatározta, hogy Lourdes-ba megy és a Lourdes-i barlang oltáránál celebrál szentmisét, hálát ad Szűz Máriának közbenjárásáért.

El is indult, de pénzt nem vitt magával, mert arra gondolt, hogy ebben is bíznia kell Máriában, aki a legjobb édesanya.

Bement a legelőkelőbb szállodába és mindennap a legfinomabb falatokat rendelte. Eltelt nyolc nap, a számla nagy volt, és átfutott rajta a gondolat, hogy vagy börtönbe kerül, vagy le kell dolgoznia az összeget. Visszament a barlanghoz a számlával, és csodáért könyörgött, választ azonban nem kapott. Amikor a szálloda felé vette útját, egy házaspár állította meg, és kérdezte tőle, tud-e franciául. Éppen nászúton voltak, és el szerettek volna látogatni Párizsba, de nem volt tolmácsuk. Ő igent mondott, de hozzátette, hogy vissza kell mennie a szállodába a bőröndjéért. A férfi kérte a számlát, és azonnal kifizette. A lecke arról szólt, hogy bíznia kell - teljesen.

Lelkigyakorlat a Kármel ősi írása és A tökéletesség útja alapján

 Az Institutio primorum monachorum, „Az első monachusok nevelése" [ Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2006.] című írás az 5. századtól kezdve a 17. századig a kármeliták alapvető kézikönyve volt. Illés próféta életén keresztül értelmezi a monasztikus-remete életet. A lelki irodalom gyöngyszeme. Szent Terézia anyánk A tökéletesség útjában szintén visszanyúl a Kármel ősi gyökereihez. Ne gondoljátok, (...) hogy valami sok terhet akarok a vállatokra rakni: adja Isten, hogy csak legalább azt tudjuk megtenni, amit a mi szent Atyáink követtek és meghagytak nekünk! Hiszen ezen az úton érdemelték ki ők is maguknak a »szent« nevet. Isten ments, hogy más utat keressünk, akárki tanácsolná is. Részemről csak három pontra akarom felhívni figyelmeteket (...), mert ennek a háromnak megtartása biztosítja nekünk legjobban azt a belső és külső békességet, amelyet az Úr annyira a lelkünkre kötött. 1. a kölcsönös szeretet egymás között. 2. a szakítás minden teremtménnyel. 3. az igazi alázatosság. (4. fej.)

A Kármel mint befogadó föld

 Christine nővér OCD, a franciaországi Thérèse-Elisabeth föderáció elnökének előadása nyomán

Ha kívülállóknak beszélnék a Kármelről, azt mondanám: A Kármel ima mint életstílus. Számunkra azonban a Kármel föld, amit Isten eljön meglátogatni, ahol Isten befogadott akar lenni. Ez a föld mi vagyunk, akiben Istennek kedve telik. Mi vagyunk az a föld, akit Isten kiválasztott, hogy kedve teljék benne. Tágabban: a közösség Isten földje. Azért jön meglátogatni ezt a földet, „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük" (Mt 18,20).

A Kármel válasza korunk kihívásaira

Christine nővér OCD, a franciaországi Thérèse-Elisabeth föderáció elnökének előadása nyomán

 A mai globális kihívásokra: szekularizáció, globalizáció, az ember méltósága, szemlélődő tér - válaszolnunk kell.

  Szekularizáció

  Az Egyház erre adott válasza az inkulturáció. A Kármel szentjei hangsúlyozták földi életünk fontosságát. Keresztes Szent János minden emberi valóságban Isten nyomait látta, és miközben szemlélte a valóságot, nyitottá vált Istenre. Isten végtelenül nagyobb, mint ami látható az emberek, dolgok felületében. Figyelünk a földi valóságokra, és ezzel megnyitjuk azokat Isten felé.

Kriszta nővérünk önéletrajzából

 „Meghaltatok, és életetek Krisztussal
az Istenben el van rejtve.”
(Kol 3,3)

 1922. április elseje születésem dátuma. A hely: Devecser, akkor ott tanított édesapám. Nyolc nap múlva kereszteltek meg, amiért – sajnos – csak nagyon későn kezdtem el igazából hálát adni.

 Félév múlva már Kunszentmártonba költöztünk, az egyik tanyasi iskolába: Veker-tanyára. Ott született a húgom, Ili. Nagy szegénységben éltünk, majdnem a „világ végén”. De jó emberek vettek körül, aki elment az iskola mellett, mind beszólt: kell-e valami a városból? (…)

Nada te turbe 3

Nada te turbe 3

   „Minden elmúlik"

Minden elmúlik, semmi sem marad meg. - Hérakleitosz, a nagy görög filozófus szerint minden folyik, változik, soha nem lehet még egyszer ugyanabba a folyóba belépni. Életünkben ugyanígy van: minden elmúlik a természetes életben, és igaz ez az Istennel való életben is. - Mit jelent tehát, amit Nagy Szent Teréz mond: Minden elmúlik?

Nada te turbe 4

Nada te turbe 4

  „Isten nem változik"

A mai világban mindig változik valami, és nincs nyugalom. Változik az emberkép, a közösség, a gazdaság és az Egyház.
Igen - az Egyház is változik. Az idősebbek a szentmisét latin nyelven ünnepelték az egész világon. Ez így volt kilencszáz évig, és most megváltozott. Szent Teréz azt mondja: Isten nem változik.

Nada te turbe 5

Nada te turbe 5

    „A türelem mindent elér"

Ez a téma azért fontos, mert sok ember keres mélyebb kapcsolatot a Jóistennel, és mégsem sikerül elérniük. Kezdetben talán vigasztalást kapnak a Jóistentől, ami nemsokára elmúlik, és attól fogva már nem keresik a kapcsolatot Vele, hanem csak a világ örömét. Nem bűnösök, nem lopnak, nem hazudnak, nem törnek házasságot, vasárnaponként még a templomba is elmennek, de ez minden. Találunk köztük papokat és szerzeteseket is. Hiányzik náluk a második megtérés. - Mi ez? - Egy belső döntés, hogy egész életünkben az Isten akarata legyen az első és legerősebb. Itt van a nehézség: ha valami nem sikerül rögtön, türelmetlenek lesznek; ha az imában nem tapasztalnak édességes érzéseket, már nincs erejük tovább haladni.

Nada te turbe 6

„Annak, aki Istené, semmi sem hiányzik..."

A bizalomról beszélünk. De honnan kapjuk ezt meg a mindennapokra?

            A modern embernek sok mindenre van szüksége, és számára is kérdés, honnan tudja megszerezni, ami kell. Szent Teréz pedig azt mondja: Annak, aki Istené, semmi sem hiányzik.

Nada te turbe 7

    „Isten egymaga elég"

Teréz megmutatja nekünk, hogy az asszony valóban képes nagy művet létre hozni. De Teréz még valami mást is megmutat: az ember vágyainak igazi célja a Jóisten.

Zsoltárok éneklése

„Aki szeret, az énekel" (Szent Ágoston)

A Zsoltárok könyve

Tartalom átvétel