„Az imádság nem kívülről érinti az életünket. Még az sem elég,
ha életünk egy részének tekintjük, még ha fontos részének is.
Az imádság, »baráti kapcsolat« jellegénél fogva, a keresztény lét
lényegét érinti. Sőt, Teréz tanítása alapján azt mondhatjuk, hogy
definiálja és kifejezi a keresztény létet. A keresztény imádság és
élet, a »baráti kapcsolat« és a lelki élet egy és ugyanaz. Teréz az
imádságot a »barátság történeteként« mutatja be, mint az ember
Istennel való kapcsolata fejlődésének a részét, létének elemét és a
kegyelemben való növekedést.

Ha igény támad Teréz megismerésére – azok között, akik
»elkezdték az imádságot«, és akik még nem, akik új elköteleződést
terveznek régóta vagy pár napja, és akik »megszabadultak« az
individualista vallásgyakorlatnak – ahogy ők nevezik – attól
a fajtájától, amit imádságnak neveznek, már el is érte a könyv
az első célját, miközben hozzájárult napjaink horizontjának
megtisztításához az imádság témájában.”

Maximiliano Herraiz García spanyol sarutlan kármelita szerzetes,
teológus, Avilai Szent Teréz teológiájának és antropológiájának
kiváló szakértője és előadója.