Szentháromságról nevezett Anna nővér tanúságtétele

 

2021. május 24-én, pünkösdhétfőn, Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapján – mely napon egyben Szűz Máriára mint a keresztények segítségére is emlékezik Egyházunk – egyszerű fogadalmat tett közösségünkben Anna nővér.

 

Mit jelent számodra szerzetesnek lenni?

Reménységet, fénysugárt, levegőt! Hogy az Egyetlennel lehetek, és ezért bármit odaadok, az életemet is. Ez az óriásai öröm, ami betölt, a Szabadság, a Mindenség öröme, olyan életerővel áraszt le, amivel semmi itt a földön, a szeretet mindenhatóságának érzésével, hogy végre otthon vagyok, hazaérkeztem. Hogy nem kell tovább keresnem, mert megtaláltam, és ezt ki is mondhatom, „megvallhatom” az emberek előtt – és érzem, ő is megvall engem az Atya előtt!

A fogadalomtétel előtti lelkigyakorlatodon az evangéliumi tanácsokról is sokat elmélkedtél.

Igen, a fogadalom hármas dimenziója különösen erős köteléket ad számomra. A tisztaság a szív tisztaságát jelenti Cassianus szerint. „A szerzetesi élet végcélja az örök élet, köztes célja pedig a szív tisztasága. A szív tisztaságát a munka és az erkölcs gyakorlása által érhetjük el. Ez esetben minden bűntől megtisztított szívet tudunk felajánlani Istennek. „Új szívet és új lelket adok nektek” (Ez 30,25) Istenem, teremts új szívet belém” (vö. 50. zsoltár). „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent” – Igen, meglátják még itt a földön – írja Kis Szent Teréz leveleiben.

A szegénységről Létrás Szent Jánosnál olvashatjuk: „Ha elszomorít, hogy híjával vagy valaminek, még nem vagy tulajdon nélküli”. Arszéniosz abba szerint „A szerzetes ruházatának olyannak kell lennie, hogy azt senki ne akarja eltulajdonítani, még ha három napig a cellája előtt hagyja is.” Nagy Szent Bazil a „közösség javait az Úr jószágainak mondja. A szerszámokat – írja – megszentelt dolgokként kell használni, aki nem megfelelően használja, szentségtörést követ el. Minden szerszámot az Úrnak ajánlunk és Istennek szentelünk.

Az engedelmességről Mózes abba szavaival találó összegzést kapunk: „Testvérem, legyünk igazán engedelmesek, mert így jutunk alázathoz, erőhöz és türelemhez, mert így találjuk meg az állhatatosságot a felebaráti könyörületességet a bűnbánatot és a szeretetet. Tulajdonképp, aki engedelmes, az Isten minden parancsolatát teljesíti.” Avilai Szent Teréz anyánk szerint „az engedelmesség által érkezünk el leghamarabb a tökéletesség csúcsára” – ahogy az Alapítások könyvében olvassuk. „Annál, mint hogy sokat gyakoroljuk a minél gyorsabb engedelmességet, nincs jobb út afelé, hogy semmiben se kövessük saját akaratunkat, mert ez utóbbi okozza a leggyakrabban a vesztünket.” Keresztes Szent János atyánk szerint „aki sem Istenben, sem az ő teremtményeiben nem a maga kedvét keresi, és aki sosem cselekszik a maga akarata szerint, az nem hibázhat (Tanácsok és aranymondások). Létrás Szent János azt javasolja, mielőtt kéréssel fordulnánk lelkivezetőnkhöz, elöljárónkhoz, ezt imádkozzuk: Uram add szájába a szavaidat, hogy átadhassa nekem azokat. Mert, amit ő mond, én úgy fogadom, mintha a te szádból hangozna el, Uram. Erősítsd meg, hogy általa én is meglássam a te igazságodat.”

Elérkezni a tökéletesség csúcsára – Most kezdődik a hegyre való felmenetel?

Itt a Kármelben a Kármel-hegynek szimbolikus jelentése van. Arszeniosz abba mondja: „Ha szerzetes vagy, menj fel a hegyre!” Az ősi szerzetesi nyelvben a „felmenni a hegyre” kifejezés annyit tesz, mint szerzetesnek menni. Rosh Quadosh – A Szent hegyfok – így is hívták a Kármel-hegyét, ami héberül gyümölcsöskertet jelent. A patrisztikai idézetekben Illés prófétát a Kármel-hegy állandó lakójaként mutatják be. Avilai Szent Teréz anyánk írja az Elmélkedések az Énekek énekéről című művében: „Mily sokan vannak, akik megállnak a hegy lábánál, pedig eljuthatnának annak csúcsára.” Keresztes Szent János atyánk szerint „a hegy lelki útvonal a Szentháromság asztalához”. Ez azért is különösen kedves nekem, mert a misztériumnevem a Szentháromságról van. Lisieux-i Kis Szent Teréz a „szeretet hegyéről” beszél, a Kármel-hegyére átültetett kis virágként említi magát.

A fogadalmat 2021. május 24-én, Pünkösd hétfőjén, Mária az Egyház anyja emléknapján tehettem le. Előtte a tíznapos remeteségem a Fatimai szentséges Szűzanya napján kezdődött, alatta végig a Szentlélekváró kilencedet mondtuk. Nagy hála él bennem az Egyház iránt, édesanyánk a Kármelhegyi Boldogságos Szűzanya iránt, szerzetesközösségem iránt a magyarszéki Mindenszentek Kolostorban, családtagjaim, ismerőseim iránt, akik az úton vezettek és az összes szentek iránt, akik nem engedték el a kezemet és segítettek az úton maradni! Ezért a Boldogságos Szűzanyáról Ignacio Larranaga gondolataival szeretném zárni a soraimat: „Miben áll Mária lelki anyasága? Abban, hogy az Anya segít megtestesíteni, létrehozni és világra hozni bennünk Krisztust, aki a végletekig szeretett. Mária igazi Anya lesz számunkra, ha igyekszünk testvéri kedvességben élni.”

 

Imádságos szeretettel

Hálatelt szívvel

A Szentháromságról nevezett Anna nővér

Magyarszék, 2021. május 24.

 

 

Schunk János atya homíliája