Amikor az Úr (…) úgy dönt, elérkezett az idő, hogy megértünk arra, hogy szemtől szembe odaállhatunk Ő elé és az Ő ítélőszéke, az Ő megváltása elé, akkor az Istennel való találkozás mindig egy új élet kezdete. Ám egy olyan új életé, amely nem feltétlenül könnyebb, vonzóbb, hanem abban az értelemben új, hogy ez az élet bizonyos értelemben semmiben sem hasonlít a szokásos életünkre; ez egy olyan élet, amelyben Isten rendje uralkodik, nem pedig az emberi rend, Isten igazsága, nem pedig emberi igazságok, Isteni dimenziók, nem pedig emberi dimenziók; ez egy új élet, amelyben fel kell nőnünk és önmagunkat magához Krisztushoz mérve kell élnünk, felelősséget vállalnunk a világ életéért ugyanúgy, ahogy Krisztus teszi, Vele együtt és ugyanazon az áron, ahogy Krisztus magára veszi ezt a felelősséget.