Életünk egy zarándokút, ami valahonnan Valaki felé halad.

Válaszoltunk Isten meghívó szeretetére, hogy találkozhassunk Krisztussal, Isten egyszülött Fiával.

Máriával együtt kimondtuk az igent Isten meghívására, hogy elfogadjuk az Ő szeretetét és befogadhassuk az Ő országának titkait.

Krisztus az Út. Ezen az úton akar minket vezetni, és kimondott igenünk által már megtettük az első lépést Felé. Utunk elején, ahogy Mária sem tudta, mi sem látjuk, hogy merre vezet Isten, de a célt elénk tárja. Ahhoz, hogy lépésről lépésre haladhassunk előre, a magunk, kijelölt helyén kell lennünk. A közlekedésben sem mindegy melyik sávban halad egy autó, vagy gyalogosan a járdán közlekedünk-e. Ha nem vagyunk a helyünkön, ha nem a megfelelő irányba indulunk, veszélybe kerülhetünk.

Maga az út is rejthet akadályokat, de Isten az Ő angyalai által, ahogy a pásztorokat – egy csillag vezetése által, mint a bölcseket – a Szentlélek megvilágosító ereje által, ahogy Máriát és Józsefet, elvezet Krisztushoz.

Az Emmanuel – Velünk az Isten – ígéretét kaptuk. Igent mondtunk Krisztus befogadására és ezt naponta meg kell újítanunk, hogy Krisztus hordozókká váljunk.

Az út első állomása a jászolhoz vezet. Isten nem rejti el önmagát előlünk, de rámutat a földi élet esendőségére, szegénységére, Istennek való alávetettségére. Mindezekre mondtuk ki az igent.

Isten nem hagy el minket, még ha a hit sötétsége, az elbizonytalanodások köde, a kétségek homálya vesz is körül bennünket. Velünk az Isten.

A Magasságbeli ereje borít be árnyékával, ahogy Máriát és Józsefet. A keresztség szentsége által Isten egy kitörölhetetlen pecsétet nyomott a szívünkbe , amivel meg vagyunk jelölve örökre, és ez segíthet minket eltávolodásaink idején a visszataláláshoz Őhozzá.

Szent József teljes Istenre hagyatkozása példát adhat nekünk hitbeli sötétségeink idején. Az ő Istenbe vetett feltétlen bizalmának igenje támaszul szolgálhat nekünk, hogyan kell a sötétség és homályok idején Istenre csendben figyelni, várakozni, nem mozdulni. A csendben hallhatjuk meg a Szentlélek hangját és láthatjuk meg irányt mutató világosságát.

Mária és József együtt mentek a betlehemi barlangistálló felé, hogy ott a földi kiszolgáltatottság és megalázottság megtapasztalása idején részesei legyenek Isten legnagyobb ajándékának. Maga az Isten akar ilyen körülmények között, az ember beleegyezése és közreműködése által megszületni. Nem kell félnem, ha a szívem időnként istállóhoz hasonlít, ahol a bűnös szenvedélyek állatai lakoznak, mert Krisztus ott, azon a helyen akar szállást venni.

Ő a Napkelet, aki lámpatartóra állított, világító mécsessé formál minket.

A hajnalt az éj legsötétebb ideje és a leghidegebb órák előzik meg, de elérkezik számunkra az az idő, amikor Isten fényessége lesz a mi igazi világosságunk, és szívünk lámpása maga a Bárány.

Induljunk el bátran Máriával és Józseffel együtt a hit ezen zarándokútján!

Szent Családról nevezett Angéla nővér OCD