Idén, 2020. április 12-én lesz 100. évfordulója Jézusról nevezett Szent Teréz chilei kármelita nővér mennyei születésnapjának. Krisztus fiatalon elhúnyt jegyese így fogalmaz élete kapcsán: „Lelkem történetét két szóban lehet összefoglalni: szeretet és szenvedés!” Az alábbi keresztút válogatás lelki naplójából.

 

 

1. állomás: Jézust Pilátus halálra ítéli

Ma a meditáció alatt, Urunk megmutatta nekem nagy szeretetét; hogyan alázta meg magát már szinte az esztelenségig, hogyan ereszkedett le a bűnösökhöz, az istenkáromlókhoz, a tisztátalanokhoz, a tolvajokhoz. Azt mondta, hogy ahhoz, hogy teljesen egyesüljek vele, meg kell halnom magam számára, hogy Őt saját magamnál is jobban szeressem. Megtanította, hogyan haljak meg: az alázatot keressem, és ne keressem az elismerést és a figyelmességeket; amikor gőgös gondolataim támadnak, alázkodjak meg a mi Urunk előtt, hasonlítsam össze az Ő végtelen intelligenciáját az enyémmel, amely olyan kicsi, és abszurd Krisztus előtt, akit úgy megaláztak, mint egy bolondot; sanyargassam az akaratomat, ne az örömet keressem, hanem a megalázkodást szeressem; vele egységben éljek, lélekben, és az Ő szeretetében.

 

2. állomás: Jézus vállára veszi a keresztet

Jézus azt mondta, azt akarja, hogy örömmel szenvedjek. Ez nehezemre esik, de ha Ő kéri ezt tőlem, számomra ez elég ahhoz, hogy kényszerítsem magam arra, hogy megtegyem. A szenvedést két okból szeretem: először is, mert Jézus már a születésétől kezdve felkészült a szenvedésre, egészen a kereszthaláláig. Tehát ennek nagyon nagy dolognak kell lennie, hiszen a Mindenható mindenben a szenvedést keresi. Másodszor: azért tetszik nekem, mert a fájdalom igája alatt a lelkek formálódnak. … „Nem te keresel engem, és nem te akarsz hasonlítani hozzám? Hát akkor gyere velem, és hordozd a keresztet szeretettel és örömmel.”

 

3. állomás: Jézus először esik el

Jézusom, most láttam, hogy a világ tele van hivalkodással. Csak egyetlen dolog szükséges: szeretni Téged, és hűségesen szolgálni, mindenben hozzád hasonlóvá válni. Minden vágyam erre összpontosul. Örömmel fogok veled minden sértést elviselni. És ha gyengeségem miatt elesek, drága Jézusom, rád tekintek, ahogy felmész a Kálváriára, s a Te segítségeddel fel fogok állni. Ne engedd, hogy megbántsalak, még a legkisebb bűnnel sem. Inkább ezer halált kívánok, mint hogy a legenyhébb bűnt is elkövessem ellened.

 

4. állomás: Jézus találkozik anyjával

Az, aki szeret, annak nincs más akarata, mint amit a szeretet követel. A szeretet engedelmes válasz nélkül is. A szeretet hűséges. A szeretet nem habozik. A szeretet olyan kötelék, amely egyesíti a két lelket. A szereteten keresztül egyesülök Jézussal. … Anyám, tövisek közötti liliom, tanítson meg engem a Kálváriához vezető útra. Vezessen kézen fogva ezen az ösvényen.

 

5. állomás: Cirenei Simonnal vitetik a keresztet

Amikor vigasztalannak és bátortalannak érzem magamat, rögtön Istenben keressem a vigasztalást, és ha nem adja azt meg nekem, akkor keressek egy arra méltó személyt, akihez bizalmam van, s aki Istenhez el fog vezetni. Megfeszítve fogok élni, mert Jézus azt akarja, hogy én legyek az ő Cirenei Simonja. Mihelyst ad nekem egy darabot a keresztjéből, örömmel fogadjam el, és ne veszítsem el a bátorságomat. Mindig csak Isten jelenlétében éljek, egyesítve magam vele.

 

6. állomás: Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak

Megértettem, hogy a gőgöm választott el Istentől. Mostantól kezdve szerény akarok lenni, ezt elhatároztam. Alázat nélkül a többi erény csak képmutatás. Nélküle az Istentől kapott kegyelmek kárba mennek, elvesztegetettek. Az alázat biztosítja számunkra, hogy hasonlíthassunk Krisztusra, hogy a lelkünkben béke legyen, hogy Istennel szent és benső egységben legyünk. Az alázat legyen önkéntes, komoly és megfontolt, azaz tudjuk, hogy mikor kell alkalmazni. Szerény és alázatos szívű Jézus, tedd hasonlatossá szívemet a tiédhez.

 

7. állomás: Jézus másodszor esik el

Örömmel elszenvedem a megaláztatásokat, kedves leszek azokkal, akik azokat okozzák nekem; Jézussal együtt élek lelkem legmélyén, ott lesz a kis lakása, ahol megpihenhet. Ott fogom imádni Őt, és felajánlom neki az önsanyargatásokat, a szenvedéseket és a megaláztatásokat. … Miért született meg a lelkem mélyén ez a vonzódás a szenvedéshez? Azért, mert szeretem.

 

8. állomás: Jézus szól a síró asszonyokhoz

Tegnap este [Jézus] azt mondta nekem, hogy nagyon sokat szenved. Lehajolt a szívembe, sírt, és én pedig vele együtt sírtam. Látom, hogy a hivatásom nagyon nagy. Lelkeket menteni, szőlőmunkásokat adni Krisztus szőlőjébe. Minden általunk tett felajánlás kevés ahhoz képest, amekkora egy lélek értéke. Isten életét adta értük, és hányan vagyunk, akik érdektelenek vagyunk az üdvösségükben. …Szomjaznom kell a lelkeket, felajánlani Jegyesemnek a vérét, melyet mindenkiért kiontott.

 

9. állomás: Jézus harmadszor esik el

Jézusom, bocsáss meg. Olyan nagyon gőgös vagyok, hogy még a legenyhébb megaláztatást sem tudom alázattal elfogadni… A szenvedés intenzíven megtisztít. A kármelita csendben szenved a lélek aggodalmai miatt, amely szenvedések talán szörnyűbbek, mint a testi szenvedések. Jézus Krisztus a szenvedése alatt egyetlen egyszer sem panaszkodott; de amikor a passió súlya alatt szenvedett, nem állhatta meg, hogy ne mondja azt: „Lelkem szomorú a halálig. Atyám, ha lehetséges, vedd el tőlem ezt a kelyhet; de ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tiéd.” … A kármelita gyakran érzi magát sötétségben, amely elrejti előle a Kedvesét. Elhagyatva, elutasítva érzi magát… De szeret, és a szeretet gazdagítja, Istennek adja.

 

10. állomás: Jézust megfosztják ruháitól

Szenved már a születésétől kezdve, mert tudja, hogy szenvedni fog. Hevesen vágyik a szenvedésre, és szent Pétert felháborodva elküldi, amikor azt kéri tőle, hogy ne haljon meg. Azért szenved, mert szeret, és Ő a végtelen Isten, aki a hitvány, nyomorult teremtményei bűneiért szenved. Sértéseket szenved el, szenved testben és lélekben egyaránt.

 

11. állomás: Jézust keresztre feszítik

Megmutatta a szeretetét, de oly módon, hogy el kellett sírnom magam. Megmutatta az Ő nagyságát és az én semmiségemet, és azt mondta, hogy áldozatnak választott, hogy fel fogok menni vele a Kálváriára; hogy együtt fogunk vállalkozni a lelkek meghódítására… Mindent megteszek a vele való egységben vele, általa és érte. Megvigasztalom Őt. Keresztre feszítve akarok lenni, és átvenni tőle a szegeket. Minél jobban egyesülünk a Teremtővel, annál jobban eltávolodunk a teremtményektől. Jézusom, lelkem Jegyese, szeretlek. Teljesen a tiéd vagyok. Tudom, hogy Te is az enyém vagy.

 

12. állomás: Jézus meghal a kereszten

Kereszttel jött el, amelyen egyetlen szó volt felírva, ami belevésődött a szívem legmélyebb rejtekébe: „Szeretet”. Támaszkodjunk a keresztre. Az megváltozhatatlan. Sem az évszázadok, sem a viharok nem törték meg. Spes única [egyetlen reménység]. … Szemlélnem kell lelkemben a keresztre feszített Jézust. Követni fogom és a kereszt lábánál felfogom Jézusom vérét, elhordozom a lelkemben, hogy átadhassam rokonaimnak, hogy megtisztuljanak Krisztus vére által.

 

13. állomás: Jézust leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik

Anyám, te, a mennyei Madonna vezetsz minket. Anyai karjaidból ránk veted a mennyország sugarait. … Ki ne bátorodna fel, hogy felfedje előtted gyötrelmes titkait? Ki ne imádkozna azért, hogy légy vezércsillaga ezen a viharos tengeren? Ki tudna sírni a karjaidban anélkül, hogy azonnal ne kapna tőled vigasztalást és szerető csókokat, ó, te Szeplőtelen? Ha bűnös, akkor a simogatásod meglágyítja. Ha hűséges tisztelőd, akkor már maga a jelenléted is felszítja benne az isteni szeretet heves lángját. Ha szegény, hatalmas segítő karjaiddal megmutatod neki az igazi hazát. Ha gazdag, sugallatod megóvja élete buktatóitól. Ha bánkódik, könnyekkel teli tekinteteddel a keresztre mutatsz, rajta isteni Fiadra. Ki ne találna balzsamot a fájdalmára, amikor Jézus és Mária gyötrelmeit látja? Ó Mária, te a mindenség Anyja vagy.

 

14. állomás: Jézust sírba teszik

Ma megsemmisültnek éreztem magamat; de megfogtam a feszületemet, és azt mondtam neki: „Szeretlek.” Ez elég volt ahhoz, hogy visszanyerjem a bátorságomat. …A kármelita felmászik a Kálváriára, és ott feláldozza magát a lelkekért. A szeretet keresztre feszíti, meghal saját maga és a világ számára. Eltemetkezik, és a sírja Jézus Szíve; és onnan támad fel, egy új világba újjászületik, és szellemileg az egész világgal egységben él.

 

 

Los Andes-i Szent Teréz életéről bővebben »